Égig érő rózsafa Varga Csaba verse
Rózsafa vagyok örökké,
futórózsa, felfelé futó,
virágzó, tündér rózsafa,
rózsaszín sziromruhás,
azért szaladok magasra,
hogy virággal borítsam,
fénylánggal hintsem be
mindenhol az új kerteket,
a föld felett és oszlopfőn,
a lugas feletti égbolton,
és égig érő rózsafaként
a nap fénylelke körül is.
Azért vagyok rózsafa,
mert Ánandát szeretem,
aki úgy lakik bennem,
mint magasba emelő,
rózsaszínű virágfürtös,
égig növekvő rózsafa,
Ánandáért élek régóta,
mert nekem egyszerre
ős anyaföld s életlugas,
éghitéből táplálkozom,
ágkarjaimmal átölelve,
mindig érte virágozva.
